Vissza a nyitólapra

A művészetterápia vezetője: Kollár József költő, művészetkritikus.

A versei megjelentek: Élet és Irodalom, Kortárs, Mozgó Világ, Magyar Napló, Új forrás, stb.

Verseskötet: Kiűzetés a Gutenberg téri galaxisból, Seneca Kiadó, Budapest 1997.

További információ

o       Kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozások keretében

·        Rajzkészítés

 Részben megadott témák, részben szabadon választottan készítünk rajzokat. Az elkészült műveket kérés alapján pszichológiai szempontból is értékeljük: (lásd még: pszichológiai tesztek: rajzelemzés)

·         Intertextuális kalandok

"Ujjgyakorlatok" versben és prózában- kezdőknek és haladóknak. Megadott témák alapján egyénileg elkészített írásműveket a hallgatók  megtanulják hatékonyan szóban is prezentálni.

Az elkészült műveket, vagy más anyagokat kérés szerint grafológiailag is értékelünk: (lásd még: pszichológiai tesztek: garfológiai elemzés)

·         Új média

 A számítógépes forradalom hatással van az egész vizuális kultúrára.

Az új média olyan unikális kulturális forma – weboldalak, virtuális világok, multimédia, számítógépes játékok és animációk –, amely létét a számítógép elterjedésének köszönheti. A kultúra komputerizációja nemcsak új formákat teremt, hanem a régieket (fotográfia és film) is újradefiniálja. Egyrészt használja a számítógép-korszak előtti kulturális nyelveket, másrészt feledésre ítéli azokat. Az új média eddig nem ismert módon képes a valóság illúzióját megteremteni, a teret és az időt reprezentálni, élményeinket, tapasztalatainkat újraszervezni, identitásunkat (az önmagunk leírására használt új metaforák révén) radiálisan megváltoztatni.

 Az előadás során az új média bemutatása interdisziplináris eszközökkel (irodalom, képzőművészet, kibernetika, számítógép-tudomány) történik. Olyan művek által, melyek újraolvasása lehetővé teszi az új média nyelvének különböző aspektusból való megközelítését:

·         The Garden of Forking Paths Jorge Luis Borges, 1941

As We May Think

·         Vannevar Bush, 1945

Computing Machinery and Intelligence

·         Alan Turing, 1950

Men, Machines, and the World About

·         Norbert Wiener, 1954

Man-Computer Symbiosis

·         J. C. R. Licklider, 1960

'Happenings' in the New York Scene

·         Allan Kaprow, 1961

The Cut Up Method of Brion Gysin

·         William S. Burroughs, 1961

From Augmenting Human Intellect: A Conceptual Framework

·         Douglas Engelbart, 1962

Sketchpad: A Man-Machine Graphical Communication System

·         Ivan Sutherland, 1963

The Construction of Change

·         Roy Ascott, 1964

A File Structure for The Complex, The Changing, and the Indeterminate

 

Feltárjuk egyebek mellett:

-az adatbázisképzés logikáját, az adatok és a narratívák viszonyát,

-a komputer által generált térben való navigáció poétikáját,

-az illúzió, a narratíva, az interaktivitás szerepét az új médiában.

Irodalom:

Lev Manovich, The Language of New Media, Cambridge, The MIT Press, 2002

Noah Wardrip-Fruin, Nick Montfort (eds), The New Media Reader, Cambridge, The MIT Press, 2003

Bolter, J. D., & Grusin, R., Remediation: understanding new media. Cambridge: MIT Press, 2000

·         Médiafilozófia

T. S. Eliot A szikla című költeményében a következő kérdést teszi fel: „Where is the wisdom we have lost in knowledge? Where is the knowledge we have lost in information? „Korunk hősei” a platóni formák keresése helyett az információk áramköreiben keringenek. Jelszavuk: „Ne zavard áramköreimet!” Információkkal és előre gyártott identitásokkal kereskednek, a pillanat megszállottjai, hiszen ami (vagy aki) ma érdekes az, holnap talán felejtésre lesz ítélve. Az információ a mindenük, jól informáltak arról, hogy mennyire alulinformáltak, hogy tudásuk részleges, töredékes, gyorsan avuló, hogy nyelvük esetleges, ők maguk pedig konstrukciók, diskurzusok által létrehívott mindhalálig változó identitások.

Az információs társadalomban, az új média korszakában, kezünkben mobiltelefonokkal, fülünkben fejhallgatókkal bolyongunk az egyre komplexebbé váló technokultúra útvesztőiben. A technika emberi mivoltunk tükröződése, a világhoz való viszonyunk szabályozására tett kísérleteink eredménye. Korunk theseusai számára Ariadne fonala nem más, mint a technika, az informatikai technológia által adott lehetőségek megértése és folytonosan változó épületének belakása, identitásokkal való benépesítése.

A kurzus során arra keressük a választ, hogy az Információs Korszak milyen hatással van megismerőképességünkre, érzelmeinkre, identitásunkra, az emberek közötti különféle intreakcióra, beszédaktusokra. Az egyre növekvő „adatszmog” megfoszt minket a „bölcsesség szeretetétől”, értéktelenné teszi a tudást? Ha elfogadjuk, hogy az etikus cselekvés alapja az igazolás, az igazolás nyelve viszont feloldódik a képek áradatában, a relativizáló multikulturalitásban, akkor mi alapozhatja meg emberi viszonyainkat? Az új média által előidézett folyamatos változás állapotában hogyan őrizhetők meg a racionalitás és a demokrácia értékei?

 

Irodalom:

Neil Postman. Amusing Ourselves to Death: Public Discourse in the Age of Show Business. Penguin USA, 1985.

Bill McKibben The Age of Missing Information. Penguin Books USA Inc., 375 Hudson Street, New York NY, 1993

Albert Borgmann Technology and the Character of Contempo rary Life: A Philosophical Inquiry, .Chicago: University of Chicago Press, 1985.

·         Az információs társadalom elméletei

Frank Webster szerint az Információs Társadalmat öt különféle szempontból szokták elemezni. A technológiai megközelítés hívei úgy vélik, hogy korunkat az információfeldolgozásban, valamint az adatátvitelben és tárolásban bekövetkezett változás határozza meg. A másik fontos elmélet elfogadói gazdasági szempontból elemzik az Információs Társadalmat. A legfontosabb mutató az, hogy a nemzeti összterméken belül milyen mértékben van jelen az „információs szektor”. A harmadik irányzat képviselő a foglalkoztatási statisztikák révén írják le az „új világ” működését. A negyedik megközelítés a társadalmi tér változásainak vizsgálata révén közelít az Információs Társadalomhoz. Ez az irányzat a kultúrában végbemenő változásokra helyezi a hangsúlyt. Korunk emberei számára a legnagyobb érték az „adatszmogtól” való megszabadulás, a csend. Ebben az állapotban „költőien lakozik az ember” a technokultúrában.

A kurzus során mind a négy megközelítés bemutatásra kerül, de az utolsóra, vagyis a kulturális változásokra helyezzük a hangsúlyt. Azoknak, a szubtereket létrehozó, neotörzseknek a vizsgálatára, amik különféle stratégiák révén próbálnak megszabadulni az „adatszmogtól”, hogy eljussanak a „napsütötte sávig”.

Castells szerint „a tér a társadalom kifejeződése”. Az információs társadalom változásai a térről alkotott elképzeléseinkre is befolyással vannak. A mindig megújuló térben az állandóan alakuló társadalom a maga teljességében tükröződik. A tér az egymással szemben álló érdekek és értékek kifejezője is egyben, ebből a szempontból egyáltalán nem homogén. A különféle neotörzsek más-más módon konstituálják saját terüket, vagyis a társadalmi tér sok egymás mellett létező szubtérből áll. Castells úgy véli, hogy a „tér megszilárdult idő”. „A társadalomelmélet szempontjából a tér az időmegosztásos társadalmi gyakorlat alapja.” A kurzus során a különféle áramlásterek analizáljuk, azt a módot, ahogyan az azokat megalkotó neotörzsek megpróbálnak megszabadulni a fölösleges információktól, hogy eljussanak (ha csak időlegesen is) az áhított csendig.

 

Irodalom:

Frank Webster, Theories of the Information Society, Routledge: London. 2002

Castells, Manuel End of Millenium. Blackwell Publishers, London, 2000

Ritzer, George The McDonaldization of Society. Pine Forge Press, U. S. 2000

 

 

 

                                                    Szakmai fórum                                          

       Vissza a nyitólapra